Lana a parkban sétált, egyedül, vagyis nem sétált, hanem követte az átható sherryszagot.
- Pierrot már megint itt van...- morogta maga elé, majd megmarkolta a pálcáját. Lassan és megfontoltan lépkedett a dombok felé, ahol a régi laktanya állt. Egy lélek sem, sehol.
- Dögölne meg ez az álszent tetű...- morogta tovább, és egyre jobban felmetn benne a pumpa nagybátyja iránt. Megmászta a dombot, és bevágta a laktanya ajtaját.
- LUMOS MAXIMA!- kiáltotta el magát, mire fénynyaláb tört elő pálcájából, megvilágítva a szobát.
- Ó, itt az én drágalátos unokahúgom...
- Pierrot...- hajolt meg Lana felszegett fejjel a csapzott férfi előtt.
- Lana, fontos ügyben kell beszélnünk...
- Ácsi... Mit kerestél te az 1995-ös varázslótalálkozón?
- Ki mondta neked?
- Semmi közöd hozzá! Itt most én kérdezek!- Lana szeme pirosban égett.
- Hát tudod... A tőzsdén eléggé vesztésre áltam... Egy kicsit átrendeztem a részvényeket meg az árukat.... Meg aztán a sok jó sötétmágiás cuccos...
- Bűnöző vagy... És mennyi lóvét nyertél ezzel?!
- Nagyon sokat...
- Anyámnak mennyit utaltál át?
- HAHA! SEMENNYIT! KERESSE MEG Ő A MAGA KENYERÉT!
- Mocskos kis csótány! CRUCIO!- üvöltötte el magát Lana, s az átok célba talált. A férfi a földön fetrengett, s mire Lana leengedte a pálcáját, teljesen elerőtlenedett.
- Ezzel... Nem... Mész... Sokra...
- Fogd be!- Lana letérdelt a férfi mellé, s egy intéssel megbéklyózta. Elvette a pálcáját, és az iratait.- Mobilicorpus!- intett a férfira, mire az emelkedni kezdett a levegőben, s Lana egy kiálló kaskampó felé kormányozta. Egy pár másodperccel később Pierrot már fent lógott 3 méter magasan, és torka szakadtából üvöltözött.
- Te, ha egyszer lejutok innen, megölöm az anyádat!
- Óh, Silencio!- intett Lana a férfira, mire az már csak tátogott.- És msot bocsáss meg, de jobb dolgom is van, mint veled trécselni. Nox.- kialudtak a fények, és Lana elégedetten sétált ki a laktanyából.- Colloportus.- morogta az ajtóra szegezvén a pálcáját, majd futva indulét vissza a kastély felé. Lihegve zuttyant le a rocher klubhelységben az egyik fotelban, és látván, hogy senki sincs ott, hátrahajtotta a fejét, behunyta a szemét, és hangatlanul ezt mondta:- EZ AZ!!!
*

Másnap reggel, szombat lévén, Lana később kelt fel, és arra ébredt, hogy egyedül van a szobában.
- Jó reggelt...- morogta, majd kiseperte a hollófekete tincseket az arcából. Mártírarccal felkelt, megfésülködött, és felöltözött, majd elindult a nagyterem felé. A rocher asztalánál lehuppant Jamie mellé, és a vállára hajtotta a fejét.
- Jó reggelt cicám...- ölelte meg a fiú a fekete szépséget, és egy puszit nyomott a feje búbjára.- Hogy aludtál?
- Jól... Meséltem tegnap mi volt?
- Na mi?- kérdezte Jamie érdeklődve, ilyenkor tudta, hogy valami érdekes történt szerelmével.
- Pierrot megint itt van...- mondta Lana gonoszul mosolyogva.- És tudod, nem tudtam megállni...
- Mit csináltál te szenyagép?- vigyorgott a fiú.
- Hát tudod..- Lana elmomdta töviről hegyire a történetet, s mire a végére ért a srácnak leesett az álla.
- Huhh... Büszke vagyok, hogy egy ilyen nőszeméllyel járok...
- Ma mit csinálunk?
- Meglátogatjuk a nagybátyádat?
- Nem... Én valami mást szeretnék...- Lana arcáról le lehetett olvasni amire a lány vágyott, s Jamie vette a lapot.
- Egy kis kutya-macska játék?
- Lehet több is...- Lana felhúzta a fiút, és elindult vele a lányháló egy hátsó, hangszigetelt zugába.
- Colloportus...- suttogta a fiú, mikor beértek, s hallani lehetett a zárak kattanását. A selyem franciaágy még a régi volt. Senki sem használta nagyon, kivéve Lanát és Jamiet. Lana ledőlt az ágyra, s a fiú pedig melléfeküdt.
- Féltem anyát...- motyogta Lana.
- Drágám... Nehogy már Pierrot miatt...
- Te nem tudod, milyen az, ha ő valamit eldönt... Félek... Szomorú vagyok...
- Felvidítsalak... ?- Jamie keze lassan elkezdte feltűrni a fekete Nirvana-s pólót, s a lány hasát simogatta. Lana odabújt a fiúhoz, és hagyta, hogy finoman megcsókolja. Vadul csókolt vissza, s ujjai a szőke tincsek között futottak. Többet akart, mint bármikor, s Jamie ezt megérezte. Érezte a lány testének forróságát, érezte hogy sokal gyorsabban mozog a csípője, érezte, hogy forr benne a szenvedély, s megpróbált eleget tenni éhségének.
- Örülnék neki...- válaszolt nagy sokára Lana a fiú kérdésére, s lehúzta a fiú nadrágját...
*